Még a kutatókat is meglepte, milyen koponyát találtak

A törékeny fosszília az eddig talált legépebb állapotban lévő dinoszauruszembriót rejtette.

"Általában az óriási dinoszauruszcsontvázak miatt jövünk izgalomba, de az mindig különleges alkalom, ha ezeknek az óriásoknak a tojásaiba nyerhetünk bepillantást" - fogalmazott Martin Kundrat paleobiológus, a szlovák Pavol Jozef Safarik Egyetemen működő interdiszciplinális biológiai tanulmányok központjának tudósa, a Curent Biology folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

Kundrat "apró óriásként" beszélt a dinóembrióról, amely az inkubációs időszakának négyötödénél tarthatott a fejlődésben. Mint kiemelte, ritka az ilyen lelelt, különösen, hogy ilyen jó állapotban maradt fenn többé-kevésbé teljesen fosszilizálódva.

A Patagóniában talált krétakorból származó embrió mintegy 80 millió éves lehet.

Fejlett képalkotó technológiával sikerült rekonstruálni, hogy az orrából egy kis szarv nyúlt ki, a szemei pedig előre néztek, ami binokuláris látásra, a két szem együttes használatára utal.

Kundrat szerint az arcból kiálló szarv feltehetően abban segíthetett, hogy a dinoszaurusz kibújhasson a tojásból, de elképzelhető, hogy más funkciót is betölthetett, például védekezésre vagy élelemszerzésre használta az őslény.

A titanoszauruszokat a növényevő szauropodák egy csoportjába sorolják. Jellegzetes hosszú nyakuk, hosszú farkuk és oszlopszerű lábaik voltak. A legnagyobbak, az argentinoszauruszok és a patagotitánok 35 méter hosszúra is megnőttek.

A kutatók nem tudták pontosan megállapítani, hogy a fosszilis embrió melyik fajhoz tartozhat. Pofájának vonásai a közepes nagyságú titanoszauruszok egyikével, a 13 méteres hosszúságú tapuiaszauruszokkal mutat hasonlóságot.

(MTI/Reuters)