Európa elvesztette az orosz-ukrán háborút

Veszélyben vannak a 2030-as klímacélok – írta hétfőn a Világgazdaság a Reutersre hivatkozva. Egy egész kontinensnyi ország bőven elmaradhat a vállalásától finanszírozás hiányában, ugyanis Afrikának több ezer milliárd dollár támogatás kell, hogy elérje a klímacéljait. A világ tiszta energiába való befektetéseinek csupán 2 százaléka irányul Afrikába, márpedig a szektorban további 2800 milliárd dollárnyi befektetésre van szüksége 2030-ig az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának (UNECA) vezető közgazdásza, Hanan Morsy szerint. A legellentmondásosabb tény pedig, hogy az üvegházhatásért az afrikai kontinens felelős a legkevésbé, ám a vele járó legsúlyosabb következményeket neki kell elviselnie.

Bajban Európa mezőgazdasága

Európa mezőgazdasága pedig Ukrajna miatt kerülhet bajba. Európa-szerte a gazdatüntetések részben az ukrajnai gyorsított EU-felvétel, a tisztázatlan agrárbüdzsé, a szigorú EU-normáknak nem megfelelő, de politikai okokból a közösség belső piacaira nagyrészt szabadon, ellenőrizetlenül beáramló ukrán mezőgazdasági termékek, az uniós piacokat elöntő ukrán gabona miatt vannak. A gazdák úgy vélhetik, az EU rajtuk akarja kigazdálkodni a nyakába szakadó nagyobb Ukrajna-támogatási pluszköltségeket. Mindez pedig nem kis összeg, az EU büdzséjének a harmada megy el agrárcélokra, az egyes szektorokban a túltermelést szabályzó kompenzációs rendszerekre, az újabb tagállamokban a felzárkózás támogatására. A gazdatüntetések ellenére az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága úgy döntött, hogy az Ukrajnából és Moldovából érkező importra kivetett vámokat újabb egy évre felfüggesztik. A javaslatról a jövő héten szavaz az EP.

A szankciókkal csak Európa veszít 

Eközben Európa az orosz alumínium elleni szankciókkal, is pórul járna, a fém ugyanis hiánycikké válna. A problémát csak részben enyhítené az Európában leállított kapacitások újraindítása. Az unió a hiányzó mennyiséget Ázsiából pótolhatja, viszont az európai és az amerikai vevők versenye felhajthatja a fém árát.

A mostani megállapodás kifutása után „nincs lehetőség” a tranzitszerződés meghosszabbítására Ukrajnán keresztül – mondta az ukrán energiaügyi miniszter a bécsi Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek adott interjújában. Azaz jövőre már egyáltalán nem jut el az orosz gáz Európába – így Magyarországra sem – az ukrajnai csővezetékeken. Mindez különös annak fényében, hogy Ukrajna részben pont az amúgy nem alacsony tranzitdíjakból finanszírozza a háborút. Az EU pedig úgy finanszírozná a Reuters értesülése szerint, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unió fegyveriparának fellendítésére, hogy „hadigazdasági módra” válthasson válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. Ahhoz, hogy a javaslatok valósággá váljanak, az EU 27 nemzeti kormányának – amelyek gyakran vonakodtak a védelmi és katonai kérdésekben való hatalmat átadni – és az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lesz. A javaslatokat a NATO is alaposan tanulmányozni fogja, és kijelentette, hogy üdvözli az EU erőfeszítéseit az európai védelem segítésére, de figyelmeztetett, hogy ezek nem duplikálhatják meg a transzatlanti szövetség munkáját, és nem ütközhetnek azzal.

A középső régió fizetné meg a németek hibáit 

– Németország velünk fizettetné meg saját hibás döntéseinek az árát – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője arról beszélt, Magyarország mellett Ausztria, Csehország és Szlovákia is szót emelt Németország gáztranzitra kivetett különadójával szemben. A háború kirobbanását követően a német kormány

ugyanis államosította az orosz gáztárolókat, amivel új anyagi terheket is a nyakába vett. A szűkülő költségvetési mozgástér és a felrobbantott Északi Áramlat fokozta a ráfordítási igényeket és az így keletkezett lyukat a németek egy olyan adóval foltozták be, amellyel a költségeket más országokra terhelhetik.

Hortay Olivér rámutatott, Németország pluszterhe az orosz kereskedelmi konfliktus eszkalációjának a következménye, ami aligha függetleníthető a német kormány szankciópárti magatartásától. Másfelől a németek nagy erőkkel igyekeznek rávenni az Európai Uniót – és különösen a közép-európai tagállamokat – hogy mielőbb számolják fel az orosz gázbeszerzéseiket. Ha ezt meglépnénk, a közép-európai régió fizethetne a németeknek azért, mert a kedvükért lemondtunk az olcsóbb beszerzéseinkről. Ugyanis ezzel rákényszerülnénk, hogy sokkal több energiát vásároljunk a németeken keresztül, ami egy, a régiónkból Németországba irányuló transzfert jelentene – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a különadó példáját más országok is követhetik.

Rövidebben szólva pedig hosszabb úton, idő alatt és drágábban jutna el hozzánk az energia.

Akár fel is törhették a Meta szervereit

A hét alighanem legtöbbeket érintő, legtöbbeket foglalkoztató eseménye a nagy Facebook-leállás volt. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, magyar idő szerint valamivel délután fél 5 előtt a Meta szinte összes alkalmazása és oldala leállt egy ismeretlen hiba miatt. A Facebook, az Instagram és a Messenger is kidobta a fiókokból a felhasználókat, és nem engedte belépni őket. A Daily Star technológiai szakértője, Emma Chittenden azt állítja, hogy a Metát feltörhették – bukkant rá a Ripost.

Lehet, hogy feltörték őket, gyanítom, hogy ez ugyanaz a probléma, mint az AT&T amerikai telekommunikációs vállalatnál volt a múlt héten – fogalmazott a szakértő. Szavai szerint ilyenkor a vállalat azzal védheti meg magát és a felhasználóit, hogy mindenkit kijelentkeztetnek a fiókjaikból.

A Meta meglehetősen szűkszavúan kommunikált a nem is olyan kicsi hibáról. Kénytelen volt ezt az X felületén megtenni, amin Elon Musk igen jól szórakozott. A leállás sokba kerülhet azoknak, akiknek a szokásostól jóval több hívás és SMS miatt ugrik meg a telefonszámlája. A Telekom a leállás idején 15 százalékkal nagyobb hívás és SMS-forgalmat mért.